Az alábbi írás a Pilates blog szerzőjének felkérésére íródott cikkem bővített, elmélyített változata: :)

Az eredeti írást itt olvashatjátok: (Kalória)égető kérdések

Mennyi az annyi? És mitől függ?

Egy fitnesztermi csoportos óra után az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés: "...és ezzel hány kalóriát égettünk?"

Ilyenkor a jó edző hümmög egy kicsit, esetleg "hát"-tal kezdi a mondatot, és úgy folytatja, hogy "...az attól függ".

De mitől?? És egyáltalán, miért ilyen bizonytalan az edző a pontos választ illetően?

Apró kis "lények", de folyton róluk beszélünk :) - molekulák és kalóriák

Kezdjük egy kis biológialeckével. Mi történik, amikor mozgunk? Mozgástípustól, mozdulattól függően izmaink összehúzódnak vagy megfeszülnek, így hajtjuk végre az egyes gyakorlatokat, részmozdulatokat edzésünk során. Az izmok összehúzódásához illetve megfeszítéséhez energiára, egészen pontosan a szervezetünk által - a bevitt illetve raktározott tápanyagokból - előállított ATP-molekulákra van szükség. Minél több izomrostot, minél több izomcsoportot kapcsolunk be a mozdulatba, annál többre. Végső soron ezeket a molekulákat használja fel a testünk arra, hogy bonyolult biokémiai folyamatok láncolata végén összehúzódásra vagy feszülésre késztesse valamelyik izmunkat. S amikor az egy-egy edzés utáni gyötrő kérdést feltesszük, akkor tulajdonképpen az izomsejtekben végbement biológiai-kémiai reakciók által felszabadított energiának a mértékére vagyunk kíváncsiak.

Azért vagyunk rá kíváncsiak (legalábbis a többség :) ) hogy összevethessük az értéket a napi energiabevitelünk mértékével, és megtudjuk, vajon joggal reménykedünk-e, hogy hamarosan laposabb hasat, szebb-izmosabb alakot mutat-e a tükör.

Mennyi kalóriát használunk el egy-egy edzéssel?

Ezt az alábbi fő tényezők befolyásolják:

  • testsúly (nagyobb testsúly mozgatásához több energia szükséges)
  • izömtömeg - testzsír arány: energiát (már "alapjáraton" is) elsősorban az előbbi fogyaszt, a zsírszövetünket csak minimális mértékben kell "etetni" :)
  • edzésintenzitás (intenzívebb munka --> több elégetett kalória)
  • edzés időtartama
  • nem (a férfiak nagyobb arányú izomtömeggel rendelkeznek, és így könnyebben égetnek el több kalóriát - milyen igazságtalan! ;) )
  • edzéstípus (súlyzós edzést, magas intenzitású vagy éppen könnyű - közepes állóképességi kardio edzést végzünk?)

Ha már eldöntöttük, milyen típusú edzést végeztünk, akkor a fenti tényezők közül az edzésintenzitás múlik rajtunk. Tehát: minél inkább megdolgoztattuk az izmainkat, annál több kalóriát égettünk (e cikknek nem célja részletezni a zsírból és/vagy szénhidrátokból történő energianyerés módozatait, e módozatok előnyeit és hátrányait, élettani hatásait).

Pulzusszám, kalóriák és egy közkeletű tévhit

Eljutottunk tehát oda, hogy intenzívebb edzés, több izommunka több kalóriát is éget el (teljesen logikus), ezen a ponton azonban gyorsan tegyünk is helyre egy közkeletű tévhitet.

"Minél magasabb intenzitású egy edzés, annál több kalóriát égetek vele".

Erre én visszakérdezek.

"Igaz, de kalóriaégetés szempontjából mi számít magas intenzitású edzésnek?"

"Hát ha jól felmegy a pulzusom".

Nos, sajnos nem feltétlenül - a kulcsszó a teljesítmény.

Hogy mennyi a pulzusod, az végső soron a szívizmod munkavégzésére utal. Ha jó állóképességi alapokkal rendelkezel és nem teljesen ismeretlen számodra az adott mozgásforma, akkor a valóságban viszonylag konszolidált pulzusértékek mellett is lehet, hogy tetemes mennyiségű munkát végzel és sok-sok kalóriát használsz el, esetleg jóval többet, mint az, akinek ugyan magasabb számokat mutat a pulzusmérő óra, de szerény állóképességgel rendelkezik, vagy gyakorlatlan az adott mozgásformában, esetleg más tényezők miatt (fáradtság, egyéni adottságok, meleg, idegrendszeri hatások, stb.) magasabb a pulzusa. Tehát a magasabb pulzus nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető gyorsabban fut / magasabbra ugrik / tempósabban hajtja a bicajt / ugyanannyi idő alatt és távon meredekebb emelkedőt tud legyőzni, mint az előbbi példában szereplő (jó állóképességgel rendelkező) sportolónk.

A kalóriaégetés elsősorban nem a szívizmunk munkájának függvénye - természetesen a szívünk maga (vagyis: a szívizom) is használ el bizonyos mennyiségű energiát a saját összehúzódásához, a vér pumpálásához, a keringés fenntartásához, de amit mi hagyományos értelemben "testmozgás által történő kalóriaégetésnek" tekintünk, és amelynek mértékére oly kíváncsiak vagyunk, azt sokkal inkább a mozgásba bevont izmaink munkája hozza létre.

A pulzusmérő órád viszont nem tudja mérni a teljesítményedet. Nem tudja megmondani, milyen gyorsan futottál, vagy haladtál (teremkerékpáros óra esetén: "haladtál volna") a kerékpárral, esetleg milyen emelkedőt gyűrtél le, vagy aerobikórán milyen magasra rúgtál, mennyire mélyen mentél bele a fekvőtámaszba, vagy egy táncos órán mennyit ugrottál bele a lépésekbe. Nem tudja megmondani, hogy ma esetleg csak azért magasabb a pulzusod, mert feszült vagy (nem égetsz vele több kalóriát), fáradt vagy (nem égetsz vele több kalóriát), gyakorlatlan vagy az adott mozgásformában (nem égetsz vele több kalóriát), izgatott vagy (szintén nem égetsz vele több kalóriát), vagy éppen azért, mert magasabb teljesítményt nyújtasz (ezzel égetsz több kalóriát! ;) ).

Összefüggés természetesen van, hiszen ha két teljesen azonos adottságú (állóképességű, testsúlyú, izom-zsír arányú, az adott sportban ugyanannyira gyakorlott, hasonlóan táplálkozó és genetikai adottságaikban is hasonló, és éppen ugyanolyan napi formában lévő, stb.) ember energiafelhasználását vetjük össze, akkor aki ugyanazt a mozgást magasabb teljesítményszinten végzi (lásd előző bekezdés), annak magasabb lesz a pulzusa, és ezzel együtt több kalóriát éget.

DE két tényező együttes jelenléte nem jelenti azt, hogy ok-okozati viszonyban állnak egymással: nem önmagában a magas pulzus készteti több kalória égetésére a testét, hanem a fokozottabb izommunka!! A magas pulzus példánkban már csak OKOZAT - kiváltó oka lehet egy kemény, valódi teljesítményt takaró munka (ebben az esetben a magas pulzus valóban magas kalóriaégetéssel is jár), de oka lehet esetleg egy gyenge állóképesség, vagy a szervezetet érő egyéb stresszhatás.

Ha kapunk is egy kalóriaértéket a pulzusmérő óránktól (esetleg a kardiogéptől), azt tehát az eddigiek miatt fenntartással kell kezelnünk.

Ráadásul még egy korlátozó tényezővel számolnunk, mely szintén arra ad okot, hogy csak részben higgyünk neki. Az óra nem számol "különbözetet", vagyis: tegyük fel, hogy 16:00 órától 17:00 óráig tart az edzésem. Ha én másképp döntök, és edzés helyett ebben az időpontban bármilyen okból inkább a számítógép előtt ülök, akkor is elégetek egy adott mennyiségű kalóriát (lélegezni kell, a belső szerveimet működtetni, az izomtömegemet táplálni kell). Az edzéssel ilyen értelemben csupán ezt a viszonylagos nyugalmi állapotot fokozom, tehát több kalóriát égetek el, mint ücsörgés közben. A pulzusmérőm vajon tudja-e, hogy mennyi energiát használok nyugalmi állapotomban, akkor, ha semmit nem csináltam volna edzés helyett? Számításba veszi-e, hogy velem csak a különbözetet kell közölnie?

Szeretnénk hinni, hogy tudja, hogy az órát működtető szoftver ezt számításba veszi, és levonja azt az értéket, amennyi energiát nyugalomban, edzés nélkül is elhasználtam volna ennyi idő alatt... hiszen a kalóriaértékre az energiamérleg okán kíváncsiak az emberek!... de attól félek - bár nem ismerhetjük a pontos algoritmusokat - ezzel nem számolnak. (megjegyzés: órákig keresgéltem az interneten pontos információ után kutatva, de nem találtam arra utaló információt, adatot, hogy a nyugalmi anyagcsere értékét bármelyik kardiogép, pulzusmérő levonná...)

Így máris könnyű "átbillenni": "Jajj de jó, 400 kcal-t égettem az edzés alatt, akkor belefér egy..." - nos, nem biztos! Ha az edzéssel a testsúlyod karbantartása, csökkentése a célod, akkor nem feltétlenül fér bele. Lehetséges, hogy edzés alatt valójában csak 250 - 300 kcal-t égettél, az óra vagy kardiogép által kidobott 400-as érték fennmaradó részét (példánkban tehát 100 - 150 kcal-t) pedig elhasználtad volna akkor is, ha nem edzel.

Szóval... csak okosan, higgadtan, szkeptikusan a kalóriákkal!! ;)